Sunday, December 27, 2009

Karacsonyi Vakacio Floridaban - Kennedy Space Center / X'mas Break in Florida - Kennedy Space Center

Ugy dontottunk, hogy iden a Karacsonyt Floridaban toltjuk. Egyik munkatarsam ajanlotta a Cocoa Beach-t, ami egy kis udulovaroska az Atlanti Ocean partjan. 16 ora volt kocsival eljutni ide (kb. 1000 merfold - 1600 Km) Indianabol. Utkozben egy ejszakara megszalltunk Georgia allamban, tul sok lett volna egyben levezetni. A CoCoa Beach azert volt jo valasztas, mert innen kb. 30 perc autoval a Kennedy Space Center (KSC), az USA urhajozasi kozpontja, es 45-50 perc a DisneyWorld. Mindket helyre szerettunk volna egyszer eljutni. Nehany nap pihenes, meg tengerparti setalas (meg persze karacsonyozas) utan nekivagtunk a KSC-nek nagy varakozassal. Oriasi elmeny volt mindenkinek.


Ilyen busszal szallitjak a latogatokat egyik helyrol a masikra. A terulet hatalmas, 56,665 hektarnyi, aminek csak kb. fele van beepitve, a maradek resz termeszetvedelmi terulet - elzarva latogatoktol. Aronnak mondanom sem kell a busszal valo kozlekedes volt a fo attrakcio.
A kovetkezo kepen nagyon szepen lathato ket space shuttle - magyarul urrepulogepnek forditjak (azt hiszem). Eddig 5 ilyet epitettek osszesen: Columbia (1979-ben keszult, 2003-ban tragikus veget ert, felrobbant a Foldre valo visszateres kozben), Challenger (1982-ben keszult, szinten tragikus veget ert, 1986-ban felszallas kozben robbant fel), Discovery (1983-ban keszult), Atlantis (1985-ben keszult), valamint Endeavour (1991-ben keszult).

Az urkozpont egyik erdekessege, hogy egy szimulatorban ki lehet probalni (persze konnyitett, de azert elegge eletszeru valtozatban) a space shuttle palyara inditasat. Csak 48 inch (121 cm) feletti magassagtol lehetett kiprobalni, igy Aron Andival a megfigyelesi allaspontbol nezhette kameran, hogy milyen grimaszokat vagunk, mikozben fekvo-ulo allasban (90 fokban hatradolve az ulo helyzethez kepest) a szimulator 'repitett' minket 17,000 merfold/ora (27,200 Km/ora) sebesseggel az urbe. A legrazkodobb es hangosabb resz addig tart, amig a kepen lathato ket hosszu feher raketa valik le az urrepulorol, majd nemsokkal utana a narancssarga szakad le nagy durranassal. Ezt kovetoen mar palyara all az urrepulo es csodalatos nyugalom, csend veszi korul az embert, gyonyoruen latszodik a Fold, meg a sok ezernyi csillag.Kulon resz mutatja be az Apollo Program tortenetet. Ez volt a program, amely celja az ember Holdra juttatasa volt. Errol is fogunk feltenni kepeket nemsokara. A legerdekesebb az volt, hogy bemehettunk a Apollo 11 iranyitasi kozpontjaba. Apollo 11 volt az az urhajo, amely vegul sikerrel eljuttatta az elso embert a Holdra 1969 julius 16-an. Az iranyitasi terem hasonlo allapotban van, mint 40 evvel ezelott, a berendezesek mind az eredetiek. Az elmeny resze, hogy a urhajo inditasanak pillanatat elheti ujra a latogato, a szamitogepek, kepernyok, mikrofonok hirtelen megelevenednek, a visszaszamlalas megkezdodik es masodpercrol masodpercre kovethetjuk nyomon, hogyan is zajlottak az Apollo 11 inditasanak izgalmas pillanatai.

Az alabbi kepen esti kivilagitasban raketak lathatoak, amelyek valamilyen formaban segitettek az amerikai urhajozasi program sikerre vitelet.

Thursday, December 10, 2009

Hó/Snow

Hétfő reggelre leesett az első kis hó. Délutánra már el is olvadt, arra viszont elég volt, hogy Áron újra megkedvelje. Néhány nap múlva bejött a nagy mínusz, erős szél és egy kis hó ami éppen csak fehérre sziínezte a dolgokat. De hóóóó, és Áron tegnap délután ki akart menni. Senkinek nem volt igazán kedve hozzá, hogy a mínusz nagy szélben fagyoskodjon. Szóval jól beöltöztettem és kiraktuk egy kicsit a teraszra. Nagyon élvezte, de negyed óra múlva már kéredzkedett be. Vajon miért?