
Ilyen busszal szallitjak a latogatokat egyik helyrol a masikra. A terulet hatalmas, 56,665 hektarnyi, aminek csak kb. fele van beepitve, a maradek resz termeszetvedelmi terulet - elzarva latogatoktol. Aronnak mondanom sem kell a busszal valo kozlekedes volt a fo attrakcio.

A kovetkezo kepen nagyon szepen lathato ket space shuttle - magyarul urrepulogepnek forditjak (azt hiszem). Eddig 5 ilyet epitettek osszesen: Columbia (1979-ben keszult, 2003-ban tragikus veget ert, felrobbant a Foldre valo visszateres kozben), Challenger (1982-ben keszult, szinten tragikus veget ert, 1986-ban felszallas kozben robbant fel), Discovery (1983-ban keszult), Atlantis (1985-ben keszult), valamint Endeavour (1991-ben keszult).
Az urkozpont egyik erdekessege, hogy egy szimulatorban ki lehet probalni (persze konnyitett, de azert elegge eletszeru valtozatban) a space shuttle palyara inditasat. Csak 48 inch (121 cm) feletti magassagtol lehetett kiprobalni, igy Aron Andival a megfigyelesi allaspontbol nezhette kameran, hogy milyen grimaszokat vagunk, mikozben fekvo-ulo allasban (90 fokban hatradolve az ulo helyzethez kepest) a szimulator 'repitett' minket 17,000 merfold/ora (27,200 Km/ora) sebesseggel az urbe. A legrazkodobb es hangosabb resz addig tart, amig a kepen lathato ket hosszu feher raketa valik le az urrepulorol, majd nemsokkal utana a narancssarga szakad le nagy durranassal. Ezt kovetoen mar palyara all az urrepulo es csodalatos nyugalom, csend veszi korul az embert, gyonyoruen latszodik a Fold, meg a sok ezernyi csillag.

Az alabbi kepen esti kivilagitasban raketak lathatoak, amelyek valamilyen formaban segitettek az amerikai urhajozasi program sikerre vitelet.
